Kutyával Írországban

Az írországi utazás nem az augusztus 16-i indulással kezdődött. Ugyan a Brit szigetekre már nem kell karantén kivétel nélkül minden kutyának, de nagyon sok oltás, papírok kellettek, hogy megkapja Mira az útlevelét (pet passport). Az egész "ügyintézés" már októberben elkezdődött. Először is kellett, hogy legyen chip a kutyában, mert csak ennek a felhelyezése után lehetett beadni neki a veszettség oltást. A chippel manapság már nincs nagy gond, mivel a legtöbb tenyésztő berakatja a megszületett kiskutyákba. A veszettség oltás beadása után 30 nappal mutatható ki csak az ellenanyag a vérben, ezért csak ezután lehetett elvégezni a szerológiai vizsgálatot. Igen ám, de a vérvizsgálatnak 6 hónapnál régebbinek kellett lennie, ezért kezdtük meg már októberben az előkészületeket. Vigyázni kell, mert a vizsgálatot csak az Unió által elismert rendelő végezheti. Miután mindezeket elintéztük, Mira is megkapta az útlevelét, (szintén kék, ahogy a miénk:) de még várt ránk ezzel kapcsolatban feladat, de erről majd később.

Szóval elindultunk, tetőboxszal, kutyaketreccel, ennivalós dobozzal, két nagy sporttáskával és még ki tudja mivel, hogy fölfedezzük ködös Albiont, majd í sztepptánc és a Whisky hazáját. Mira nagyon jól viselte az utat, többnyire aludt, és örült neki, hogy végre nem választ el minket egymástól a teraszajtó. Nagyjából három óránként álltunk meg egy-egy benzinkútnál, ilyenkor megitattuk, ő meg elvégezte a dolgát, pedig sohasem szoktattuk autó-szobatisztaságra.

Angliába a Csalagúton keresztül mentünk, Calais-ban kellett bemutatni az útlevelet, valamint a határátlépés előtt 48óránál nem , de 24 óránál régebben be kellett adni neki a féregtelenítő tablettát, és kullacsriasztó olajat kellett a nyakába nyomni. (Szerintem egyiknek sincs túl sok értelme, mivel mind a férgesség, mind a kullancsok jelen vannak a Szigeteken, ráadásul ha férges, akkor a tabletták "hatása" pont hogy már Angliában fog érződni...) A beszállásnál külön épület van az állatok beléptetésére, ahol egy munkatárs megnézi a pet passportot, de a kutyához nem is nyúl hozzá. Hiába, az EU egy bürokratikus szerv, ha a papírok rendben vannak, szabad az út. A vonatba kocsival be lehet állni, de sajnos Mira nem szállhatott ki, bár láttunk autókat, ahol nyitva volt a csomagtartó ajtaja, benne a kutyával, igaz, az állat ott sem szállt ki. Tehát megérkeztünk. Nehéz volt átállni a baloldali közlekedésre, de sok az autópálya és a körforgalom, ami nagyon megkönnyíti a fordított közlekedést. Dél-Angliában is, de főleg Walesben nagyon szeretik a kutyákat, sok bolt előtt ki van rakva víz a szomjas ebeknek, ráadásul nem félnek a boxertől, ellentétben sok magyar emberrel� Azért a németországi viszonyokkal nem érnek föl hiszen ott sok étterembe is bemehetnek, itt nem engedték be egyik üzletbe sem. Kempingekben aludtunk mindig, nem mindegyik helyre engedik be az állatokat, de vetünk egy kemping-katalógust, ahol természetesen meg tudtuk keresni a "kutyabarát" sátorozó helyeket, néhol még külön kutyasétáltató terület is a rendelkezésünkre állt. Fontos, hogy a szájkosár itt szinte ismeretlen fogalom. Ahova beengedik, oda szájkosár nélkül is mehet, ahonnan ki van tiltva a kutyus, oda sehogyan sem mehet be.

Mivel az úticélunk Írország volt, ezért kompra szálltunk Fishguardban, hogy a másfél órás gyorskomppal (a normális sebességű 3 és fél óra alatt ér át) átérjünk az ír szigetre. Sajnos Mira itt sem szállhatott ki az autóból (pedig mikor Svédországból Németországba kompoltunk át, kiszállhatott, igaz, azon a kompon nagyon kevesen utraztunk), nekünk viszont kötelező volt elhagyni a kocsit, és fölmenni az utastérbe. Mira ezt is jól viselte szerencsére, valószínűleg aludt egyet. Írországban ugyanazok a viszonyok fogadtak bennünket kutya-ügyben, mint Angliában tapasztaltuk, talán még több gyerek (és felnőtt) símogatta meg váratlanul a kutyánkat, ami ugyan ebben az esetben nem volt baj, mivel Mira igen barátságos, de ha esetleg bizalmatlan kutyával megyünk nyaralni, érdemes odafigyelni, hogy ne símogassák meg kéretlenül. Azt hiszem, az utazással kapcsolatban leírtam a leglényegesebb dolgokat, ha bármi kérdés fölmerüln, szívesen válaszolunk, a vendégkönyvön keresztül, vagy e-mail-ben is akár.